ßłack łace

Ő az életem szerelme. Úgy érzem. Az elmúlt napokat együtt töltöttem vele, őszi szünet jó voltából :P Öt napot náluk voltam. És nagyon jól éreztem magam :) Igazából semmi meghatározó dolgot nem csináltunk ez idő alatt. Voltak azért veszekedések és sértődések is. De amikor igazán egymással foglalkozunk soha sincs gond. Egyre jobbakat beszélgetünk, és már szinte nincs is tabu téma. Jobbakat tudok vele beszélgetni mint a legjobb barátnőmmel. Mert barátnőmmel általába csak mesélünk egymásnak..VELE meg akármiről. Ilyen sok időt már nagyon nagyon rég töltöttünk együtt. Hétfői napon a drágám bejelentette, hogy elmegy dolgozni egy kicsit..Nem igazán esett jól, hogy akkor megy el amikor ott vagyok, de hát mit tehetek. Így hát elment...Aztán csak feküdtem és próbáltam pihenni. Aztán visszajött, adott puszit meg minden. És mondta hogy ne haragudjak már rá, majd kárpótol. Hát mondom oké, igazán kényeztethetne már :D aztán éppen nem volt "kanos" vagy nem tudom micsoda, és este még jóéjt puszit se kaptam...nesze neked kárpótlás. Igazából nem is nagyon tudtam elaludni megint, hogy még jó éjt puszit se kapok. Próbáltam vele beszélgetni aznap este, de az se sikerült..kicsit rosszul esett..:( Másnap reggel felkeltünk. Kiment pisilni, és eddig minden reggel amikor felkelt nyomott egy puszit a fejemre vagy valami, azt se kaptam. Nagyon rosszul esett...ez is. Aztán visszajött..elkezdtünk így "kötözködni" egymással, de én legalábbis nem vettem komolyan, erre megsértődött. Kiment a szobából, engem meg ott hagyott. De most mit csináljak? fejemre tettem egy párnát és pihentem.. Bejött. nem mellém feküdt le. Hanem a kanapéra. Mondom még jobb. Akkor kicsit felbasztam magam, hogy mi a fenét csinálok még ott? akkor gyorsan felöltöztem, megágyaztam, bepakoltam a táskámba...erre odajött hogy mit csinálok? mondom megyek haza. Ekkor megölelt hátulról, és mondta hogy ne menjek haza. De én komolyan gondoltam amit gondoltam. MEgkérdezte egy kis idő elteltével...cica..szeretsz? -nem tudom. Tényleg nem tudod? -tényleg.
fura volt kimondani. De akkor olyan eltökélt voltam hogy képes voltam kimondani. ekkor elkezdett sírni a vállamon, hogy ne mondjak ilyet, és hogy ő nem akarja hogy elmenjek, meg nem akar elveszíteni. AKKOR velem foglalkozzon, és amit megígér tartsa is be...vagy nekem az is elég hogy beszélgetünk egy jót vagy valami. Na mindegy is..ez az egy volt ami ugy igazán felidegesített. Most ugy visszamennék és kezdeném előltöl ezt az időt..és ismét vele lehetnék. És..jól éreznénk magunkat..esténként sétálnánk, és jókat beszélgetnénk. :) ..és lekötnénk magunkat valamivel. Alig várom a holnapi napot. Sajnos nem leszünk sokat együtt. Már nagyon hiányzik. És nemsokára megint iskola..nem várom:S alig találkozunk majd megint..Ráadásul most hamarabb sötétedik. Szóval nagyon sötétbe nem lesz kedvem járkálni a városba csak azért, hogy találkozzunk fél órára. Igazából nem tudom, hogyan kéne megoldani. De megint akarok egy őszi szünetet. És ezennel elmondom, hogy ez volt életem legeslegszebb őszi szünete..az incidenseket leszámítva. Tudom, hogy a bejegyzésekbe általába panaszkodok és a bajaimat írom le..de így jobban megemésztődik, és nem rágom magam rajta. És azt hiányolom, hogy a szerelmem sose panaszkodik, vagyis nagyon ritkán. És ennek nem lesz jó vége..:S Még a blogokba se, még nekem se mondja el. Majd egyszer kitör, és majd egyszerre mondja el mindazt amit nem szeret bennem, és a lelkem teljesen összetörik majd. Azután biztos SEMMI de semmi önbizalmam nem lenne, mivel most se sokat tudhatok magamévá. A lényeg az, hogy nagyon jól éreztem magam vele. És remélem vele leszek még nagyon sokáig. :)

Szeretlek Dundus! :$